Bemutatkozik a Bullet Journal

A Bullet Journal kifejezés az Egyesült Államokból indult világhódító útjára, körülbelül a 2010-es évek elején. Egy olyan naplózási módszert jelöl, mely egyedi módon egyesíti magában a hagyományos naptárak és tervezők, teendő-listák, címlisták, jegyzetfüzetek, vázlatfüzetek és post-it cédulák tartalmát és funkcióit.

A rendszer megalkotója számára is meglepő volt, hogy milyen széles körű népszerűségre tett szert az a módszer, melyet saját használatra fejlesztett ki.

Az ötlet szülőatyja: Ryder Carrol

A New York-ban élő digitális terméktervező fiatalember saját életének hatékonyabbá tételéhez fejlesztette ki a módszert. Tanulási nehézségekkel, figyelemzavarral küzd; figyelmét csak rövid ideig képes intenzíven fókuszálni. Olyan módszert keresett, amivel nagyon gyorsan és hatékonyan képes visszakereshető formában rögzíteni különféle típusú információkat.

Saját elmondása szerint a valóban jól használható rendszer megalkotásához számtalan próbálkozáson és kudarcon át vezetett az út, és több évig tartott.

A bullet journal eleinte csak egy kupac módszer volt, melyeket azért használt, hogy szervezettebbek legyenek a napjai. Mikor elkezdett hivatásszerűen a digitális térben dolgozni, és  egy más szemszögből rálátni a felhasználói tapasztalatra, a digitális gondolkodásmódot elkezdte analóg összefüggésben is alkalmazni. Először csak munkatársaival osztotta meg a módszereit; a tőlük kapott pozitív visszajelzések inspirálták arra, hogy széles körben is terjeszteni kezdje megfigyeléseit és tapasztalatait.

Olyan keretrendszert akart létrehozni, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy bármit beleépíthessenek, amire szükségük van. Ami a tudományos területeken dolgozók számára éppoly hasznos lehet, mint a kreatív, művészi pályán tevékenykedőknek. Irányelvként tekint az általa létrehozott modulokra, melyeket tetszésünk szerint átalakíthatunk, továbbfejleszthetünk, vagy létrehozhatjuk a saját elemeinket, és csatlakoztathatjuk őket a már meglévőkhöz.

Lényegében a bullet journal a saját napjaid és ötleteid rögzítésére általad összeállított keretrendszer, ami lehetővé teszi számodra, hogy nyomon kövesd a múltat, megszervezd a jelent és eltervezd a jövőt. Mindaz, amire szükséged van: egy füzet és egy toll.

rayedigitaldesigns / Pixabay

Íme a bullet journal keretének elemekre bontása:

  1. Gyors jegyzetelés (rapid logging)

A jegyzetelés és a hagyományos naplóírás időigényes. Minél összetettebb a bejegyzésed, annál több erőfeszítést igényel – és annál valószínűbb, hogy egyre kevésbé fogod használni a naplódat, vagy inkább kézbe sem veszed. A megoldás a gyors jegyzetelés, ami a következő összetevőkre bontható:

  • témák / gyűjtemények (topics / collections)

    Első lépésként adj egy találó nevet a témádnak a következő üres oldal tetején. Ez lehet akár egyszerűen a napi dátum, amit épp megtervezel. De téma lehet pl. a karácsonyi ajándékokat eltervező néhány oldal, a következő munkahelyi feladatodhoz kapcsolódó ötleteid, vagy a nyári vakációval kapcsolatos elképzeléseid gyűjteménye is. Teljesen mindegy, mi a téma – a lényeg az, hogy minden egyes új témát a következő üres oldal tetején kezdd el.

  • oldalszám

    Ne felejtsd el megszámozni az oldalakat, hogy könnyedén visszakereshetőek legyenek a feljegyzett információk. Szoktasd rá magad, hogy beszámozod a füzeted oldalait; vagy még kényelmesebb, ha előre számozott oldalú füzetet használsz.

  • rövid bejegyzések (bullets)

    A gyors jegyzetelés a kis jelölőkkel (bullets) ellátott, rövid bejegyzésekre épül. Tulajdonképpen egy felsorolási lista, melyen belül 3 különböző jelöléssel látjuk el a különböző típusú jegyzeteket. Megkülönböztetünk
    teendőt, melyet általában ponttal (.) jelölünk;
    eseményt, melyet karikával (o), és
    jegyzetet, melyet kötőjellel () látunk el.
    Mivel ezek a bejegyzések teszik ki a naplónk tartalmának jelentős részét, 3 további állapotjelölőt is rendelünk hozzájuk:
    az X jelöli a teljesített feladatot,
    > jelöli a továbbvitt (“vándoroltatott”) feladatot, melyet a közeljövőben fogunk befejezni;
    a < pedig az ütemezett feladatot vagy eseményt. Ez utóbbiak általában távolabbi időpontban válnak aktuálissá.

  • jelölők (signifiers)

    Ezek olyan szimbólumok, melyek többletjelentést adnak a naplód tartalmához. Most a legismertebbeket mutatom meg, de használj olyan jelölőket, amik számodra a legkényelmesebbek. A bulletek BAL oldalán érdemes elhelyezni  őket, hogy minél hatékonyabban teljesítsék feladatukat.
    A fontos jegyzeteket legtöbben csillaggal (*) jelölik meg,
    az ötleteket felkiáltójellel (!) jelölheted.
    Azokat az információkat, melyek további kutatást igényelnek (pl. nyaralás tervezésénél: mikor nyit a strand nyáron), egy kis szem jelöléssel láthatod el

    2. Modulok

A bullet journal keretrendszere modulokból, “építőkockákból” áll, melyek a különböző konkrét bejegyzések összegyűjtésében és szervezésében segítenek. A bullet journal ereje pont az, hogy ezeket a modulokat tetszés szerint használhatjuk vagy éppen nem használjuk – ahogyan éppen a saját szükségleteinknek legjobban megfelel. A négy alapvető modul:

  • Tartalomjegyzék (Index)

    A tartalomjegyzék a naplód első 2-4 oldala. Ez az a hely, ami a leginkább “összefogja” az egész rendszert. Ahogyan megtöltöd tartalommal a naplódat, add hozzá a témák és gyűjtemények címeit a tartalomjegyzékhez. A napi bejegyzéseket praktikusan havonként vezetjük fel a tartalomjegyzékbe, az első és az utolsó nap oldalszámának feltüntetésével (pl.: Május 10-31. oldal). Minden más egyéb gyűjteményt is hasonlóan rögzítünk: feljegyezzük a címét és az oldalszámot, ahol találjuk (pl.: Gyereknapi rendezvények: 25. oldal). Amennyiben több oldalas a gyűjtemény, a havi bejegyzéshez hasonlóan az első és az utolsó oldal számát jegyezzük fel. Itt, a tartalomjegyzékben tudod gyorsan megtalálni a feljegyzett gondolataidat, ötleteidet, teendőidet.

  • Éves tervező (Future log)

    Olyan események összegyűjtésére használhatod, amikről hónapokkal előre tudsz; pl. a nyári szabadságod idejének feljegyzésére, egy régen eltervezett tanfolyam vagy fesztivál időpontjának rögzítésére, vagy a születésnapok, névnapok nyomon követésére. Legegyszerűbben úgy készítheted el, hogy a tartalomjegyzék utáni első két oldalt vízszintes vagy függőleges vonalakkal 3 egyenlő részre osztod. Ez fél év tervezésnek ad teret, ami a legtöbb füzet esetében elegendő.

  • Havi tervező (Monthly log)

    Igen, kitaláltad; a havi tervezőben a hónapodat tudod előre megszervezni. 🙂
    Lapozz a következő üres dupla laphoz. A bal oldal tetejére írd fel a hónap nevét, majd írd le egymás alá a hónap napjait a napok nevének kezdőbetűivel; ez lesz a naptár oldalad. Elseje kedd így fog kinézni: 1 K. Hagyj egy kevés helyet a bal margónál az esetleges jelölőknek is. Ezt az oldalt a hónap “madártávlatból” való áttekintésére használhatod. Előre is tervezheted az eseményeket, de utólag is bejegyezheted őket az egyes napokhoz. Röviden írj ide; inkább csak hivatkozásokhoz használd.
    A jobb oldalra pedig az arra a hónapra betervezett feladataid listája kerüljön a már megismert bullet módszerrel. Itt sorold fel azokat a feladatokat is, amelyeket a megelőző hónap bejegyzéseiből viszel tovább erre a hónapra.

  • Napi bejegyzés (Daily log)

    Ez a mindennapos használatra tervezett modul. A következő üres lap tetejére írd fel a hónap első napjának dátumát, ez lesz a “témád”. A napod folyamán egyszerűen csak gyors-jegyezz fel ide minden feladatot, eseményt és gondolatot úgy, ahogyan éppen követik egymást a napodban az információk. Ha az adott nap jegyzetei nem töltik ki a lapot, másnap egyszerűen írd fel a következő napi dátumot, és folytasd a jegyzetelést.
    Javaslat: NE szabj meg előre helyet a napi bejegyzéseidnek. Nem láthatod előre, hogy mennyi helyre lesz szükséged a napok során.

    3. Költöztetés (Migration) és ütemezés (Scheduling)

Rakjuk össze az egészet! A tartalmak vándoroltatása sarokköve a bullet journaling-nak. Mikor eléred a második hónapodat a naplóírás folyamatában, nézd át az addigi bejegyzéseidet.

Jelöld meg (X) az elvégzett feladatokat!

Találsz megoldatlan feladatot? Döntsd el, hogy fontos-e még!
Ha nem, húzd át az egész bejegyzést, a bullettel együtt.
Ha igen, vándoroltasd a bejegyzést: írd át a bullet pöttyöt a “>” jelre, jelezve, hogy átvezetted a bejegyzést a következő havi terveződ “teendők” oszlopába.

Találsz olyan feljegyzést, ami 2-3 hónap múlva lesz esedékes?
Ütemezd a bejegyzést: írd át a bullet pöttyöt a “<” jelre, jelezve, hogy átvezetted a bejegyzést az éves terveződ megfelelő hónapjához.

Emellett szükség van az ütemezett feladataid vándoroltatására is. (Bírsz még követni?… 🙂 )
Mikor a havi terveződet készíted, lapozd fel az éves terveződ adott hónapját. Az itt felsorolt bejegyzéseket vezesd át a havi terveződ “naptár” oldalára.

Úgy tűnhet, hogy elég sok energiát igényel az egyes feladatok újra (és újra) feljegyzése. Ez szándékosan van így. Ez a folyamat arra késztet, hogy megállj, és elgondolkozz a dolgaidon. Ha egy bejegyzés nem éri meg az átvezetés fáradságát, akkor valószínűleg nem fontos. Szabadulj meg tőle.

Az átvezetés folyamatának célja, hogy kiszűrje azokat a dolgokat az életünkben, amik valóban megérik az erőfeszítést. Hogy ráébresszen minket saját szokásokra és mintázatainkra, amelyek szerint élünk. Hogy megtanítson minket elkülöníteni a jelzést a zajtól.

 

“Közvetlenül kapcsolódom az analóg és a digitális világhoz egyaránt; és mindkettőben bajnok vagyok. Számomra a bullet journal arról szól, hogy megtaláljam az eszközt, amely valóban segít a legtermékenyebbnek lennem.

Ha papírra vetjük a dolgainkat, az segít jobban megtartani azokat. Sok tudomány támaszkodik erre. Ugyanakkor a technika lehetővé teszi, hogy megosszam, elemezzem, újrarendezzem ezeket az információkat, és új módszerekkel dolgozhassak velük.”

Ryder Carrol

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük